Komoly szigorításokat vezetne be a kormány a feltételes szabadlábra bocsátás szabályozásának tekintetében. A cél az, hogy aki más életére tör, még feltételesen se szabadulhasson a börtönből. Varga Judit igazságügyi miniszter néhány hete, nem sokkal a tavaly decemberben történt győri gyermekgyilkosság után jelentette be, hogy a kormány zéró toleranciát hirdet az erőszakkal szemben. A kormány tájékoztatása szerint a győri tragédiát vizsgáló jelentés feltárta, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás szabályainak szigorítása szükséges.
A kormany.hu-n megjelent jogszabálytervezet a Büntető törvénykönyvet, a büntetés-végrehajtási törvényt és az egészségügyi törvényt is módosítaná. A javaslat értelmében teljesen kizárnák a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott, határozott tartalmú szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ugyanakkor szélesebb bűncselekményi körben – mint például a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények – a kizáró szabály mellett, kivételes esetekben lehetővé tennék, hogy a bíróság a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét továbbra is engedélyezhesse, igaz, csak kellően szigorú ellenőrzés mellett, egyedi mérlegelés alapján.
Ilyen esetekben kötelezővé tennék a pártfogó felügyelet elrendelését, ahogy – a technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett – az áldozatok védelmét szolgáló magatartási szabály megállapítását is. Az Igazságügyi Minisztérium javasolja annak bevezetését is, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének elbírálására irányuló döntési eljárás során a javaslatban meghatározott esetekben a mentális állapotra vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt, valamint az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban a gyámhatóság véleményét is be kelljen szerezni.
– Első ránézésre nekem úgy tűnik, hogy ez a törvénytervezet része a már meghirdetett, szigorú büntetőjogi fellépés ígéretének, amivel a jelenlegi végrehajtóhatalom az erejét akarja demonstrálni és meg akar felelni annak a szerintük általánosnak mondható elvárásnak, hogy a bűnözők kapják meg méltó és kedvezmények nélküli büntetésüket – vélekedett Magyar György. Az ügyvéd szerint kidolgozatlan, szakmaiatlan, és – mint fogalmazott – az általa korábban is jelzett „indokolatlan propagandának, hangulatkeltésnek felel meg”.
Magyar György attól tart, ha a módosító javaslatokat elfogadják és hatályba léptetik, annak inkább negatív következményei lesznek.
– A jelenleg hatályos rendelkezések szerint ugyanis ha valakit feltételes szabadságra bocsátanak, akkor az a kiszabott szabadságvesztés büntetés egyharmadának elengedését jelenti, tehát a kétharmadát kell csak börtönben tölteni. Ennek a módosításnak így önmagában nincs visszatartó ereje, az elkövető nem ezt fogja mérlegelni, amikor bűnözésre adja a fejét, hanem csak az tartja vissza, ha attól kell tartania, hogy elkapják és börtönbe kerül. A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az ilyen szándékos bűncselekmények elkövetőit nem befolyásolja – mondta.
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, ha megszűnik a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, az elítéltnek nem lesz vesztenivalója, nem fog arra törekedni, hogy betartsa a börtönszabályokat, alkalmazkodjon, munkát végezzen a korábbi szabadulás reményében. Ezzel legalább egyharmadával megnő az őrzési költség, ami elítéltenként ma s mintegy 10 ezer forint naponta. Növelni kell majd a börtön személyzetét is.
A kormány január 27-éig várja az észrevételeket a tervezethez. A törvényjavaslatot az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszakon fogja tárgyalni.
